Én hiába szeretem a szobám csendjében
az utcagyereket. Nem arra van szüksége,
hogy könnyes, szende szemembe nézzen,
hanem hogy legyen kenyér az asztalán,
fedél a feje fölött, étel a tányérján,
ceruza a kezében, takaró az ágyán,
kapjon jó szót, simogatást.

Csaba testvér ofm

<<<Folytatás ezen a linken tekinthető meg>>>