Marista lelkiség

  1. 1.  Bevezető

„Itt az óra, hogy fölébredjünk az álomból”(Róm 13,11)

Új tanév kezdődik, új mottóval és új kihívással. Már beszéltünk milyen fontos álmodni, de ne felejtsük, hogy az álmok csak akkor válnak valóra, a felébredünk és munkába állunk, Ebben a tanévben fedezzük fel, hogy fontos szerepet játszunk a világ átalakításában, hogy a világnak szüksége van a kezeinkre, az elménkre és a szívünkre. Fontos feltenni azt a kérdést: Meg akarod változtatni a világot?  Mi lenne, ha önmagaddal kezdenéd? Mi lenne, ha önmagad transzformálnád először?

A legtöbb ember, soha nem tud róla, de: szunnyad. Szunnyad születésekor, fantáziában álmodja a gyermekkorát, szenderegve él, szunnyadva házasodik, álmában nevel gyermekeket, szunnyadva hal meg, anélkül, hogy valaha is felébredne. Sohasem érti meg a szeretetteljes és gyönyörű voltát annak a dolognak, amit emberi létnek nevezünk. 

A Marista lelkiség ebben a tanévben arra teszi a hangsúlyt, ami a nevelési javaslata is: A te Belső és külső harmóniád az igazi élet, és a világ, közös otthonunk. Vigyázzunk rá! Bolygónk megóvása, a környezetvédelem, a fenntarthatóság, a szennyezés és az elsivatagosodás, az újrahasznosítás, tengereink megóvása csak néhány téma azok közül, amelyek idén irányt szabnak munkánknak.

Az „Ébredj!” nem csak arra emlékeztet bennünket ezekben a hónapokban, hogy ébren kell lennünk, hanem figyelmesnek és ébernek kell lennünk a körülöttünk zajló események iránt, különös tekintettel a világunk megőrzésére. Ébredjünk?

Ferenc pápa az elmúlt években tartott számos beszédében meghívott minket, különösen a fiatalokat, hogy ébren legyünk. „Kedves fiatalok, nem azért jöttünk a világra, hogy „vegetáljunk”, nem azért, hogy kényelmesen ellegyünk, hogy az életből díványt csináljunk, mely elaltat minket; ellenkezőleg, más valamiért jöttünk: hogy nyomot hagyjunk.”

A keresztény ember tudja, hogy a boldogságnak nem a kényelem a szinonimája, hanem az odaadás. “De amikor a kényelmet választjuk, elveszítjük a szabadságot. Nem vagyunk szabadok arra, hogy nyomot hagyjunk. Ezt az árat fizetjük! Sokan vannak, akik azt akarják, hogy a fiatalok ne legyenek szabadok; sokan vannak, akik nem akarják a javatokat, akik azt akarják, hogy kábák, bambák, alvók legyetek, de szabadok soha! Nem! Ezt nem engedhetjük! Meg kell védenünk szabadságunkat! “Jézus követéséhez szükség van egy adag bátorságra, el kell dönteni, hogy a díványt lecseréljük egy pár cipőre, amelyekben képes leszel soha nem álmodott, de nem is gondolt utakon járni, olyan utakon, amelyek képesek új távlatokat nyitni, képesek örömmel fertőzni, azzal az örömmel, amely Isten szeretetéből fakad, azzal az örömmel, amelyet szívedben hagy az irgalmasság minden gesztusa és cselekedete. Utakra indulsz, követve Istenünk „őrültségét”, aki megtanítja nekünk, hogy megtaláljuk Őt az éhezőben, a szomjazóban, a mezítelenben, a betegben, a bajba került barátban, a bebörtönzöttben, a menekültben, a bevándorlóban, a magányos szomszédban.” 

És te, mit válaszolsz? Ébren akarsz élni? Nyitott szemmel járni?

Igazi Élet

Ebben a tanévben kapsz egy meghívást: fedezd fel, mit jelent teljes életet élni, igazi életet és nem csak álmodni. Ezért van ez a felszólítás „Ébredj!”. Mit jelent az, hogy igazi életet élni? Mikor élünk teljes életet és mikor élünk szunnyadva?

Egy igaz élet benned születik, és összhangban kell lennie a tetteiddel. Minden alkalommal, hogy felveszel egy álarcot és csak úgy cselekszel, hogy mások azt kedveljék, ahogy viselkedsz, azzal eljátszod azt, mintha más lennél, elveszíted a lehetőséget, hogy teljes életet élj, hogy önmagad legyél, és boldogan élj.  

József Átilla A Dunánál c. versében van egy kép, ami nagyon jól illusztrálja, milyenek az emberek, aki szunnyadva élnek:

“A rakodópart alsó kövén ültem,
néztem, hogy úszik el a dinnyehéj.”

Ők (és néha mi is) igyekeznek a felszínen maradni, túlélnek a mindennapokban, maradnak a komfort zónában, sodornak és a sodrás elviszi őket… Szunnyadva, és energiatakarékos üzemmódban élnek… „nem kell sokat kérdezni csak tenni, nem kell sokat várni csak haladni tovább…”

Ez az igazi élet?

A lelkiség, spiritualitás azt jelenti: ráébredés. Nos tehát, ébredj! Szükséged van rá, szükséged van tápláló ételre. Jó, egészséges táplálékra. Tanuld meg élvezni az élet finom, rágás közben ízlelhető ízét, melyet nem injekciós tűben adnak! A gondolataidat kapcsold ki, engedd érvényesülni az érzékszerveidet! Ez jó, egészséges táplálék. Ez az érzékszervek öröme, és ez a szellem, a gondolkodás öröme. Ez a jó olvasás, amikor egy jó könyvet olvasol. Vagy a dolgok valóban jó megvitatása, átgondolása. Ez csodálatos!

Ebben tanévben arra kérünk téged, hogy igyekezzél mélyebben megismerni önmagad, próbálj harmóniában lenni létezéseddel cselekedeteiddel, élvezd az életed pillanatait, az általa kínált kihívásokkal, tudatában lenni és nem lebegni a vízben. Élj tudatosan, figyelmesen, éberen. 

A környezetvédelem

Ferenc pápa teremtésvédelmi imanapra szóló üzenetét szeptember 1-jén, A Szentatya arra sürget, hogy “minden kedves Isten szemében, aki mindezt az embereknek adta, mint értékes ajándékot, amit meg kell őrizni.” Sajnos folytatta, “az ember válasza Isten adományára a bűn, az önérdekbe zárkózás, a kapzsiság és a kizsákmányolás lett.” Igen, mert a Pápa feltárja, hogy “Tragikus módon, az ember válasza erre az ajándékra a bűn, az önzés és a kapzsi vágy jellemzi. Az egoizmus és az önérdek megváltoztatta a teremtést, a találkozás és megosztás helyét a verseny és a konfliktus színterévé változtatta.”  A pápai üzenet szerint az emberek egoizmusa és érdekhajhászása a teremtett világot, amely eredetileg az emberek közti találkozás és kölcsönös megosztás helyszíne volt, „ellenségesség és harcok színterévé” tette. Nem tudunk aludni és várni. A világnak a kezünkre van szüksége.

Ez azt jelenti, hogy keljünk fel a karosszékből, „húzzunk cipőt és vágjunk neki soha nem álmodott utaknak egy olyan Isten »szenvedélyét« követve, aki megtanít bennünket, hogy megtaláljuk őt az éhezőkben, a szomjazókban, a nincstelenekben, a betegekben, a rabokban, a migránsokban vagy a magányos szomszédjainkban.” Mindez vajon nem jelent meghívást az ébredésre?

Folyamatosan érkeznek hozzánk hírek bolygónk, országunk, városunk helyzetéről, a tengerekben lévő műanyagokról stb. Intézkedéseket hoznak a városok szennyezettségének csökkentésére, újrahasznosítási kampányokat szerveznek, de elég ez? Ideje felébrednünk az álomból és munkához látni. Számos hozzánk közeli és egyszerű lehetőség van arra, hogy egy fenntarthatóbb világért dolgozzunk. Velünk tartasz?

A jövő fenntartható lesz, vagy nem lesz

„Ha így haladunk tovább, akkor egy bolygó nem lesz elég. 2050-ben a világ népessége eléri a 9 milliárdot. Az emberek 80%-a városokban fog élni, amelyeknek 50%-a még fel sem épült. A hulladéktermelés 2025-ig 70%-kal fog nőni” – sorolta Daniel Calleja, az Európai Bizottság környezetért felelős főigazgatója. Nem mehetünk el szó nélkül emellett a környezeti kihívás mellett, nem szendereghetünk tovább, hanem fel kell ébrednünk és tudatosítanunk kell magunkban, hogy valamit tennünk kell. Valószínűleg el kellene kezdnünk „másként fogyasztani”. Nincs visszaút. A fenntarthatóságot célként jelölték meg bolygónk mostani környezeti válságának ellensúlyozására.

Csak statisztikákról van szó, de egy visszafordíthatatlan folyamatra figyelmeztetnek. Mindezek csak adatok, de hajlandóak vagyunk valamilyen lépést tenni iskolánkban, osztályunkban, életünkben? Felébredünk vagy úgy folytatjuk, ahogy eddig?

A környezetvédelem értéke

Ideje, hogy elgondolkodjunk életmódunkról és arról, hogy napi döntéseink az élelmiszerek, a fogyasztás, az utazás, a víz az energia és más anyagi javak fogyasztása tekintetében gyakran meggondolatlanok és veszélyesek. Túlságosan is kisajátítottuk a teremtett világot. Döntsünk a változás mellett, folytassunk egyszerűbb és alázatosabb életmódot! Ideje feladni a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget és haladéktalanul és elszántan áttérni a tiszta energiahordozókra és a fenntartható és körforgásos gazdaságra. És ne felejtsünk el odafigyelni az őslakos népekre, akiknek ősi bölcsessége megtaníthat minket a környezettel való jobb kapcsolatra.

A természeti erőforrások és a gazdasági növekedés folyamatainak kiegyensúlyozott kezelése olyan kérdés, amelynek megoldásához szükség van a nemzetközi szervezetekre, az állami szektorra, a civil társadalomra és a magánszektorra. Kétségtelen azonban, hogy az emberiség előtt álló legnagyobb kihívás az ökológiai lábnyomunk csökkentése. A WWF meghatározása szerint az ökológiai lábnyom „az a globális hektárban kifejezett érték, amely azt fejezi ki, hogy az emberi tevékenységek milyen hatással vannak a természetre az erőforrások előállításához és az említett tevékenységek hatásainak elnyeléséhez szükséges felszínben kifejezve”. Ez azt jelenti, hogy ha következetesen használjuk természeti erőforrásainkat, akkor képesek vagyunk garantálni társdalmaink jólétét és növekedését.

Még időben vagyunk, hogy helyrehozzuk a környezeti károkat és kötelességünk olyan kis lábnyomot hagyni, amilyet csak lehetséges. Egy kis napi szintű odafigyeléssel és környezet iránti elkötelezettséggel egészségesebb és az élőlények számára kevésbé káros környezetet tudunk létrehozni.

Meghívás: 17 célkitűzés világunk átalakítására

A fenntartható fejlődési célok jelentik a mindannyiunk számára fenntartható jövő megvalósításának mestertervét. A célok összefüggenek egymással és magukban foglalják azokat a globális kihívásokat, amelyekkel nap mint nap szembenézünk, mint például a szegénység, az egyenlőtlenség, az éghajlat, a környezetpusztulás, a jólét, a béke és az igazságosság. Ahhoz, hogy senki ne maradjon le, fontos, hogy 2030-ig ezen célok mindegyike megvalósuljon.

Az éghajlatváltozás hatásai mindenütt érezhetők és igen valóságos következményei vannak az emberek életében. A nemzetgazdaságokra súlyos hatással van az éghajlatváltozás, ami manapság igen sokba kerül és a jövőben még nagyobb árat kell fizetnünk érte. Ugyanakkor kezdik felismerni, hogy ma már léteznek elérhető és mérhető megoldások, amelyek lehetővé teszik a tisztább és ellenállóbb gazdaságra történő áttérést. Az ENSZ főtitkára felhívást intézett a világ valamennyi vezetőjéhez, hogy készítsenek konkrét és reális terveket a 2020-as nemzeti szinten történő konkrét hozzájárulásaikról az üvegházhatású gázok elkövetkező 10 évben 45%-kal, 2050-re pedig 0-ra történő csökkentéséről szóló iránymutatásokat követve.

Az ENSZ fenntartható fejlődésről szóló célkitűzései és a párizsi éghajlatvédelmi egyezmény rávilágít a környezetvédelem fontosságára a világszinten történő döntéshozatalban. A természeti erőforrások és a gazdasági növekedés folyamatainak kiegyensúlyozott kezelése olyan kérdés, amelynek megoldásához szükség van a nemzetközi szervezetekre, az állami szektorra, a civil társadalomra és a magánszektorra.

Az EU azt tűzte ki célul maga elé, hogy 2050-re teljesen klímasemlegessé válik, azaz gazdasági tevékenységeivel nem idéz elő üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Ez a törekvés az európai zöld megállapodás középpontjában áll, és következetesen illeszkedik a Párizsi Megállapodás szerinti globális éghajlat-politikai uniós vállalásokhoz.

Magyarországnak alapvető érdeke, hogy élen járjon a klímavédelemben. Hazánk, és általában a Kárpát-medence ugyanis az éghajlatváltozás által súlyosabban érintett, fenyegetett területek közé tartozik. Gondoljunk például a 2018-as nyári hőhullámra és aszályra, ami következtében a Duna teljes hazai szakaszán többször is megdőltek a valaha mért legalacsonyabb vízállásrekordok. Vagy akár az idei, késő téltől tavasz közepéig tartó langyos, aszályos időszakra, amit egy kifejezetten hűvös, rekordokat is döntő csapadékos május követett. Az ilyen jelenségek egyre többször fognak előfordulni, a hatások pedig tovább fognak súlyosbodni. Egyszerűen felül kell emelkednünk a klímaválság elleni hatékony fellépést eddig hátráltató tényezőkön, és nekilátnunk a kibocsátásaink sürgős és hatékony csökkentésének. Helyi és globális szinten egyaránt. Mindannyiunkra szükség van. A problémát az emberiség hozta létre, úgyhogy nekünk is kell tenni a megoldásért. A saját jól felfogott érdekünkben.

A Fenntartható Fejlődési Célok a jövőre vonatkozó, a fenntartható fejlődés alapelveire, eszméjére alapozott fejlődés, az ezzel kapcsolatos nemzetközi együttműködés, nemzetközi fejlődés, azaz a nemzetközi fenntartható fejlődési és nemzetközi fejlesztési együttműködés céljait foglalja össze. Az ezzel kapcsolatos globális programot – “Világunk átalakítása” címmel – az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében fogadták el 2015-ben. Ezek követik a Millenniumi Fejlesztési Célokat, amelyek 2015. év végén jártak le. Az Fenntartható Fejlődési Célok többsége 2030-ra elérendő cél. 17 cél van, 169 konkrétabb feladattal vagy célponttal, de maga a program ennél sokkal több feladatot is magában foglal.

 2015 szeptemberében 193 ország a következő 17 célt fogadta el:

  1. A szegénység felszámolása. (A szegénység minden formájának megszüntetése a világon mindenhol.)
  2. Az éhezés megszüntetése. (Az éhínség megszüntetése, élelmiszer-biztonság létrehozása, az élelmezés fejlesztése és fenntartható mezőgazdaság létrehozása.)
  3. egészség. (Egészséges élet biztosítása és jólét megteremtése minden korosztályban élő minden egyes ember számára.)
  4. Minőségi oktatás. (Átfogó és igazságos minőségi oktatás megteremtése és egész életen át folytatott tanulmányokra való lehetőségek létrehozása mindenki számára.)
  5. Nemek közötti egyenlőség. (Nemek közötti egyenlőség létrehozása, és minden nő és lány felemelkedésének elősegítése.)
  6. Tiszta víz és köztisztaság. (Fenntartható vízgazdálkodás biztosítása, a vízhez és közegészségügyhöz biztosított hozzáférése minden ember részére.)
  7. Újrahasznosítható és megfizethető energia. (Megfizethető, megbízható, fenntartható és modern energia biztosítása mindenki számára.)
  8. Jó munkalehetőségek és gazdaságok. (Hosszan tartó, átfogó és fenntartható gazdasági növekedés létrehozása, teljes és eredményes foglalkoztatás, valamint méltó munka biztosítása mindenki számára.)
  9. Innováció és jó infrastruktúra. (Alkalmazkodó infrastruktúra kiépítése, átfogó és fenntartható iparosodás megteremtése, valamint az innováció támogatása.)
  10. Egyenlőtlenség csökkentése. (Egy országon belüli és országok közötti egyenlőtlenségek csökkentése)
  11. Fenntartható városok és közösségek. (Fenntartható, befogadó, biztonságos és alkalmazkodó városok és emberi települések létrehozása.)
  12. A források felelősségteljes használata. (Fenntartható fogyasztási és termelési szokások kialakítása.)
  13. Fellépni az éghajlatváltozás ellen. (Gyors cselekedetek a klímaváltozás és hatásai leküzdésének érdekében.)
  14. Fenntartható óceánok. (A fenntartható fejlődés érdekében az óceánok, tengerek és tengeri erőforrások megőrzése és fenntartható használata.)
  15. Fenntartható földhasználat. (A Föld ökoszisztémáinak fenntartható használata, fenntarthatóan erdőgazdálkodás, az elsivatagosodás leküzdése, valamint a talaj degradációjának visszafordítása, valamint a biodiverzitás csökkenésének megállítása.)
  16. Béke és igazság. (A fenntartható fejlődés érdekében a békés és befogadó társadalmak elősegítése, mindenki számára elérhető igazságszolgáltatás biztosítása, és minden szinten hatékony, felelősségre vonható és befogadó intézmények létrehozása.)
  17. Partnerség a fenntartható fejlődésért. (A végrehajtás módjainak biztosítása, és a fenntartható fejlődés globális partnerségének felélesztése.)
  • Szentírás idézetek

Bevezetés

Amikor a környezetről, a teremtett világról beszélünk, gondolatom a Biblia első oldalaira irányul, a Teremtés könyvére, ahol azt olvassuk, hogy Isten azért teremtette a férfit és a nőt a földre, hogy műveljék és őrizzék meg (vö. 2,15). Felmerülnek a kérdések: Mit jelent az, hogy megművelni és megőrizni a földet? Valóban megműveljük és őrizzük a teremtett világot? Vagy kizsákmányoljuk és elhanyagoljuk?

 A teremtett világ megművelésének és megőrzésének feladatát Isten nemcsak a történelem kezdetén adta, hanem ma is mindegyikünknek adja; része az ő tervének, ami azt jelenti, hogy felelősséggel kell gyarapítani a világot, kertté, mindenki számára lakható hellyé kell alakítanunk. 

Ószövetség

Mindenekelőtt a történetek a teremtésről a bibliában mesélnek, hogy Isten teremtette az egész világot szeretetből és az egész teremtés jó. A természet minden megvetése maga Isten megvetése.

Bár igaz, hogy a Ter 1,21 megerősíti az ember központi szerepét és uralmát a világ fölött, nem szabad elfelejteni, hogy ezt kiegészíti a következő mondat: „… hogy dolgozzon és gondoskodjon róla” (Ter 2,15) Ez a kifejezés támogatja az ökológiai bibliai etikát. Uralkodni a természet fölött nem a pusztítás, hanem célunk a gondozásra vonatkozik.

Nézzünk meg néhány történetet, amelyek felvilágosíthatnak minket:

Ter 1,26

26Isten újra szólt: „Teremtsünk embert képmásunkra, magunkhoz hasonlóvá. Ők uralkodjanak a tenger halai, az ég madarai, a háziállatok, a mezei vadak és az összes csúszómászó fölött, amely a földön mozog.”

Ter 8, 15-17

15Ekkor Isten így szólt Noéhoz: 16”Szállj ki a bárkából, te és veled a feleséged, fiaid és a fiaid feleségei! 17Hozd ki magaddal az összes állatot, amely veled van, minden testet, szárnyast, lábasjószágot, és minden csúszómászót, amely nyüzsög a földön! Járjatok-keljetek a földön: szaporodjatok és sokasodjatok rajta!”

M Törv 22, 6-7

6Ha útközben meglátsz a fán vagy a földön egy madárfészket, amelyben fiókák vagy tojások vannak, s az anyamadár rajta ül a fiókákon vagy a tojásokon, ne fogd meg az anyamadarat a fiókákkal együtt. 7Ha a fiókákat ki is szeded, az anyamadarat hagyd elrepülni, hogy jól menjen a sorod és sokáig élj. 8Amikor új házat építesz, a tetőre csinálj kerítést, különben vérnek bűne száll házadra, ha valaki leesik róla.

Szám 35, 33

33Ne szentségtelenítsétek meg lakóföldeteket: az ártatlanok vére megszentségteleníti, s másképp nem lehet megtisztítani, mint csak annak a vére által, aki a más vérét kiontotta.

Lev 19, 9-10

9Amikor földed terményeit aratod, ne arasd le egész a föld színéig és ne szedd össze az elmaradt kalászokat; 10szőlődben se szedd össze az elmaradt gerezdeket, s a lehullott szemeket: hadd szedjék össze a szegények és a jövevények – én, az Úr, vagyok a ti Istenetek.

Lev 25, 23

23Ne adjátok el tehát örökre a földet, mert az enyém az, ti csak jövevények és zsellérek vagytok nálam.

Zsoltár 24

Az Úré a föld s ami azt betölti, a földkerekség és minden lakója.

Iz 40, 28b-29

28Vajon nem tudod? Vagy nem hallottad? Örökkévaló Isten az Úr, aki a föld határait teremtette.
Nem fárad el, és nem lankad el, bölcsessége kifürkészhetetlen. 29Erőt ad a fáradtnak, és az erőtlennek megsokasítja erejét.

Iz 45, 18

18Mert így szól az Úr, aki az eget teremtette, ő, az Isten, aki a földet formálta és megalkotta, ő, aki megalapozta, és nem pusztaságnak teremtette, hanem azért formálta, hogy lakjanak rajta:
“Én vagyok az Úr, és nincs más.”

Bölcs 11, 24

24mégis könyörülsz mindenen, mert módodban áll minden, s elnézed az emberek bűneit a bűnbánatért,

Újszövetség

Az Újszövetségben Jézusnak a természettel megbékített ember attitűdjeit találjuk (Mt 1,13; 5,26-29 …). Van egy nagyon fontos koncepció Pál leveleiben. A természet, a teremtés szintén Krisztus üdvösségének tárgya, és napjainkban radikálisan átalakul (Róm 8,20-22). A természet megmentése és átalakítása érdekében azt tökéletesen gondozni és tiszteletben kell tartani. Nézzünk meg néhány történetet, amelyek megvilágíthatnak minket:

Mt 6,26-Lk 12,6

26Nézzétek az ég madarait: nem vetnek, nem aratnak, csűrökbe sem gyűjtenek, és a ti mennyei Atyátok táplálja őket. Nem értek ti sokkal többet ezeknél?

Mt 8,27

27Az emberek pedig elcsodálkoztak és így szóltak: »Kicsoda ez, hogy még a szelek és a tenger is engedelmeskednek neki?

Mk 6,3

Jézus kezével dolgozott, napi kapcsolatba lépve az Isten által teremtett anyaggal, hogy kézműves készséggel alakítsa ki. Meglepő, hogy életének nagy részét erre a feladatra szentelte, egy egyszerű létezésben, amely nem váltott ki csodálatot:

3Nem az ács ez, Mária fia, Jakab és József és Júdás és Simon testvére? Nem az ő nővérei vannak itt nálunk?« És megbotránkoztak benne.

Mt 20,25-26

25Jézus azonban magához hívta őket, és így szólt: »Tudjátok, hogy a nemzetek fejedelmei uralkodnak a népeken, és a nagyok hatalmaskodnak felettük. 26Köztetek azonban ne így legyen, hanem aki nagy akar lenni köztetek, legyen a szolgátok,

Mt 5,45

45hogy fiai legyetek mennyei Atyátoknak, mert ő fölkelti napját a gonoszokra és a jókra, s esőt ad igazaknak és gonoszoknak.

Kol 1,16

16mert benne teremtetett minden az égben és a földön, a láthatók és a láthatatlanok, a trónusok és uralmak, a fejedelemségek és hatalmasságok. Minden őáltala és őérte teremtetett.

Kol 1,19-20

19Mert úgy tetszett az Atyának, hogy benne lakjon az egész teljesség, 20és hogy általa engeszteljen ki magával mindent, ami a földön és a mennyben van, azáltal, hogy békességet szerzett keresztjének vérével.

A bibliai elbeszélések bölcsessége (Laudato si)

65. Anélkül, hogy a teremtésről szóló egész teológiát megismételnénk, azt kérdezzük, mit mondanak nekünk a nagy bibliai elbeszélések az ember világhoz fűződő viszonyáról. A Teremtés könyvében a teremtés művének első elbeszélésében Isten terve magában foglalja az emberiség megteremtését. Az emberi lény megteremtése után a szöveg azt mondja: „Isten látta, hogy nagyon jó mindaz, amit alkotott” (Ter 1,31). A Biblia azt tanítja, hogy minden emberi lény szeretetből, Isten képére és hasonlatosságára teremtetett (vö. Ter 1,26). Ez a kijelentés rámutat minden emberi személy végtelen méltóságára, aki „nem csupán valami, hanem valaki. Képes arra, hogy megismerje önmagát, uralkodjék önmagán, szabadon odaajándékozza önmagát és közösségre lépjen más személyekkel.” Szent II. János Pál arra emlékeztetett, hogy az a különleges szeretet, amellyel a Teremtő minden egyes emberi lényt szeret, végtelen méltósággal ruházza fel. Akik elszántan védelmezik az emberek méltóságát, a keresztény hitben megtalálhatják a legmélyebb érveket ehhez az elkötelezettséghez. Milyen csodálatos az a bizonyosság, hogy egyetlen ember élete sem vész el reménytelen káoszban, olyan világban, amelyet a puszta véletlen vagy értelmetlenül ismétlődő körforgás irányít! A Teremtő mindannyiunknak mondhatja: „Mielőtt megalkottalak anyád méhében, már ismertelek” (Jer 1,5). Isten szívében fogantattunk, és ezért „mindnyájan Isten egy-egy gondolatának gyümölcse vagyunk. Mindnyájan akartak, mindnyájan szeretettek, mindnyájan szükségesek vagyunk.”

66. A Teremtés könyvében található teremtéselbeszélések szimbolikus és narratív nyelvezetükkel mély tanításokat fogalmaznak meg az emberi létről és az ember történelmi valóságáról. Ezek a történetek arról szólnak, hogy az emberi létezés három, egymással szorosan összefüggő alapvető kapcsolaton, az Istennel, a felebaráttal és a földdel való kapcsolaton alapszik. A Szentírás szerint a három életfontosságú kapcsolat megszakadt, de nemcsak külsőleg, hanem bennünk is. Ez az elszakadás a bűn. A Teremtővel, az emberekkel és az egész teremtéssel való összhangot leromboltuk azáltal, hogy megpróbáltuk elfoglalni Isten helyét, és megtagadtuk, hogy korlátozott lényeknek ismerjük el magunkat. Ez eltorzította az embernek azt a megbízatását is, hogy „uralkodjon” a földön (vö. Ter 1,28), hogy „művelje és őrizze” azt (vö. Ter 2,15). Ennek eredményeként az ember és a természet közötti eredetileg harmonikus viszony ellenségessé vált (vö. Ter 3,17-19). Ezért fontos felfigyelnünk arra, hogy az összhangot, amelyet Assisi Szent Ferenc megélt minden teremtménnyel, úgy értelmezték, mint ennek a szakadásnak a gyógyítását. Szent Bonaventura azt mondta, hogy a minden teremtménnyel megélt egyetemes kiengesztelődés által Ferenc valamiképpen visszatért a kezdeti ártatlanság állapotába. E modelltől eltávolodva ma teljes romboló erejével megnyilvánul a bűn a háborúkban, az erőszak és bántalmazás különböző formáiban, a leggyengébbek magukra hagyásában, a természet elleni támadásokban.


67. Nem mi vagyunk Isten. A föld létezett már előttünk, és mi ajándékba kaptuk. Ez a tény lehetővé teszi azt, hogy válaszoljunk egy vádra, amelyet a zsidó-keresztény felfogással szemben megfogalmaztak: azt mondták, hogy mivel a Teremtés könyvének elbeszélése arra hívja az embert, hogy „uralkodjon” a földön (vö. Ter 1,28), ez hozzájárult a természet könyörtelen kizsákmányolásához, mert az embert uralkodó és pusztító lényként mutatja be. Ez nem helyes értelmezése a Bibliának, az Egyház nem így érti azt. Ha igaz is, hogy néha mi, keresztények helytelenül értelmeztük a Szentírást, ma határozottan el kell utasítanunk azt, hogy a többi teremtmények feletti abszolút uralkodásra lehessen következtetni abból, hogy az ember Isten képére teremtetett és azt a megbízatást kapta, hogy uralkodjon a földön. Fontos, hogy a bibliai szövegeket a hozzájuk tartozó szövegösszefüggésben, megfelelő hermeneutikával olvassuk, és arra is emlékezzünk, hogy a világ kertjét művelni és őrizni kaptunk meghívást (vö. Ter 2,15). A „művelni” jelentése: megmunkálni, felszántani vagy dolgozni rajta, az „őrizni” jelentése pedig: megvédeni, gondozni, megóvni, fenntartani, figyelemmel kísérni. Ez egymás iránti felelős viszonyt jelent az ember és a természet között. Minden közösség kiveheti a föld javaiból, amire szüksége van az életbenmaradáshoz, de kötelessége meg is védeni és biztosítani termékenysége folyamatosságát a jövőbeli nemzedékek számára. Mert végeredményben „az Úré a föld” (Zsolt 24,1), övé „a föld és minden, ami rajta van” (MTörv 10,14). Ezért Isten megtagad minden abszolút birtoklásra irányuló igényt: „A földet nem lehet eladni véglegesen, mert enyém a föld, ti csak jövevények és vendégek vagytok nálam” (Lev 25,23).


68. Ez a felelősség a földdel szemben, mely Istené, megkívánja, hogy az értelemmel felruházott emberi lény tiszteletben tartsa a természet törvényeit és a kényes egyensúlyt az élőlények között, melyek e világon élnek, mert „ő [Isten] parancsolt, és azok létrejöttek, felállította őket mindörökre, és el nem múló törvényt szabott nekik” (Zsolt 148,5b-6). Ezért a bibliai törvényhozás arra is figyel, hogy olyan szabályokat adjon az embernek, amelyek nemcsak a többi emberi lényhez, hanem a többi élőlényhez fűződő kapcsolatát is szabályozzák: „Ha látod, hogy testvéred szamara vagy ökre összecsuklik az úton, ne maradj tétlen. (…) Ha útközben meglátsz a fán vagy a földön egy madárfészket, amelyben fiókák vagy tojások vannak, s az anyamadár rajta ül a fiókákon vagy a tojásokon, ne fogd meg az anyamadarat a fiókákkal együtt” (MTörv 22,4.6). Ehhez hasonlóan a hetedik napon való megpihenés előírása nemcsak az embert szolgálja, hanem azt is, „hogy ökröd és szamarad is pihenjen” (Kiv 23,12). Láthatjuk tehát, hogy a Szentírás nem engedi meg a zsarnoki antropocentrizmust, amely figyelmen kívül hagyja a többi teremtményt.


69. Míg a dolgokat felelősen felhasználhatjuk, el kell ismernünk, hogy az élőlényeknek önértéke van Isten előtt, és „már puszta létükkel is áldják és dicsőítik őt”, mert az Úr örül az ő műveinek (vö. Zsolt 104,31). Pontosan azért, mert az embernek egyedülálló méltósága van és értelemmel van felruházva, tiszteletben kell tartania a teremtményeket, belső törvényeikkel együtt, mivel „az Úr bölcsességgel alapította meg a földet” (Péld 3,19). Ma az Egyház nem mondja azt leegyszerűsítve, hogy a többi teremtény teljesen alá van rendelve az ember érdekének, mintha nem lenne önértékük, mi pedig tetszésünk szerint rendelkezhetnénk velük. Ezért Németország püspökei azt tanítják, hogy a többi teremtmény vonatkozásában „a lét elsőbbségéről beszélhetnénk a  hasznossággal szemben”. A Katekizmus nagyon világosan és nyomatékosan megkérdőjelezi azt, ami torzult emberközpontúság lenne: „Minden egyes teremtménynek megvan a maga jósága és tökéletessége. (…) A különféle teremtmények Isten adta tulajdonságaikkal – mindegyik a maga módján – egy sugárnyit tükröz Isten végtelen bölcsességéből és jóságából. Ezért az embernek tisztelnie kell minden teremtmény saját jóságát, hogy elkerülje a dolgok rendetlen használatát.”


70. A Káinról és Ábelről szóló elbeszélésben azt látjuk, hogy a féltékenység készteti Káint a legnagyobb igazságtalanság elkövetésére testvérével szemben. Ez viszont azzal jár, hogy megszakad a kapcsolat Káin és Isten, valamint Káin és a föld között, melyről kiűzetett. Ezt az Isten és Káin között lezajló drámai beszélgetés foglalja össze. Isten megkérdezi: „Hol van Ábel, a testvéred?” Káin azt válaszolja, hogy nem tudja. Isten azonban tovább kérdezi: „Mit tettél? Testvéred vére felkiált hozzám a földről. Ezért átkozott leszel, és bujdosni fogsz a földön” (Ter 4,9-11). Ha elhanyagolom a feladatomat, hogy ápoljam és fenntartsam a megfelelő kapcsolatot a mellettem élővel, akiről kötelességem gondoskodni és akit kötelességem megvédeni, akkor lerombolom az önmagamhoz, a többiekhez, az Istenhez és a földhöz fűződő belső kapcsolatomat. A Szentírás azt mondja, hogy amikor az emberek elhanyagolják ezeket a kapcsolatokat, amikor az igazságosság már nem érvényesül a földön, akkor minden élet veszélyben van. Ez az, amit a Noéról szóló elbeszélés tanít nekünk: Isten azzal fenyeget, hogy elpusztítja az emberiséget, mivel az folyton képtelennek bizonyul arra, hogy az igazságosság és a béke követelményeihez felnőve éljen: „Elhatároztam, hogy elpusztítok minden emberi lényt a földön, mivel miattuk a föld megtelt gonoszsággal” (Ter 6,13). Ezekben az oly régi elbeszélésekben, melyek mély szimbolikus jelentésekkel vannak teli, már jelen van egy korszerű meggyőződés, mégpedig az, hogy minden összefügg mindennel, a saját életünk és a természethez fűződő kapcsolataink igazi gondozása pedig elválaszthatatlan a testvéri szeretettől, az igazságosságtól és a másokhoz való hűségtől.


71. Bár „a gonoszság elterjedt a föld színén” (Ter 6,5) és Isten „megbánta, hogy embert teremtett a földön” (Ter 6,6), mégis úgy döntött, hogy Noén keresztül, aki feddhetetlen és igaz maradt, megnyitja a menekülés új útját. Így új lehetőséget adott az emberiségnek az újrakezdésre. Ha van egyetlen jó ember, az már elég, hogy feléledjen a remény! A bibliai hagyomány világosan leszögezi, hogy ez a helyreállítás magával hozza a Teremtő keze által a természetbe írt ritmusok újrafelfedezését és tiszteletben tartását. Ezt láthatjuk például a sabbatra vonatkozó törvényben. A hetedik napon Isten megpihent minden munkálkodása után. Isten megparancsolta Izraelnek, hogy minden hetedik napon pihenőnapot, sabbatot tartson (vö. Ter 2,2-3; Kiv 16,23; 20,10). Sőt, bevezette a sabbatévet is Izrael népe és a föld számára: minden hetedik évben (vö. Lev 25,1-4) teljes nyugalmat adtak a földnek, nem vetették be, és csak annyit gyűjtöttek be, amennyi nélkülözhetetlen volt az életben maradáshoz és a vendéglátáshoz (vö. Lev 25,4-6). Végül pedig hét évhét elteltével, vagyis negyvenkilenc év után jubileumi évet tartottak, az egyetemes elengedés évét és „a birtok felszabadításáét minden rajta élő számára” (Lev 25,10). E törvények meghozatalának az volt a célja, hogy biztosítsa az egyensúlyt és az igazságosságot az embernek a többiekhez, valamint ahhoz a földhöz fűződő kapcsolatában, amelyen élt és dolgozott. Ugyanakkor annak elismerése is volt, hogy a föld ajándéka gyümölcseivel együtt az egész néphez tartozik. Azoknak, akik megművelték és gondozták a területet, meg kellett osztaniuk annak gyümölcseit, különösen a szegényekkel, az özvegyekkel, az árvákkal és az idegenekkel: „Amikor majd aratjátok földetek termését, ne vágjátok le a föld színéig. Ne szedd össze aratás után az ottmaradt kalászokat, ne böngészd át szőlőtőkéidet, és ne szedegesd fel a fürtről lehullott szemeket. Hagyd ott a szegényeknek és az idegeneknek” (Lev 19,9-10).


72. A zsoltárok gyakran buzdítják az embert, hogy dicsérje a teremtő Istent: „Ő teremtette a földet a vizek fölé, mert szeretete örökké tart” (Zsolt 136,6). De a többi teremtményt is biztatják, hogy dicsérjék: „Dicsérjétek, nap és hold, dicsérjétek, fénylő csillagok! Dicsérjétek, egek egei, dicsérjétek, minden vizek az ég felett! Dicsérjék az Úr nevét, mert az ő parancsára lettek!” (Zsolt 148,3-5). Nemcsak Isten erejének köszönhetően, hanem az ő színe előtt és vele együtt létezünk. Ezért imádjuk őt.

73. A próféták írásai arra hívják az embert, hogy a nehéz pillanatokban a világmindenséget teremtő, hatalmas Isten szemléléséből merítsen erőt. Isten végtelen hatalma nem arra indít minket, hogy elmeneküljünk atyai gyöngédségétől, mert őbenne a simogató szeretet és az erélyesség egyszerre van jelen. Minden egészséges spiritualitás feltételezi ugyanis az isteni szeretet befogadását és az Úr bizalommal teli imádását az ő végtelen hatalmáért. A Szentírásban Isten, aki megszabadít és megvált, ugyanaz, mint aki a világmindenséget megteremtette, és Istennek ez a kétféle cselekvésmódja szorosan és elválaszthatatlanul összetartozik: „Ó, Uram! Te alkottad az eget és a földet nagy hatalmaddal és kinyújtott karoddal. Neked semmi sem lehetetlen. (. ) Kivezetted népedet, Izraelt Egyiptom földjéről jelekkel és csodatettekkel” (Jer 32,17.21). „Örökkévaló Isten az Úr, ő teremtette a föld határait. Nem lankad és nem fárad el, bölcsessége kifürkészhetetlen. Erőt ad a fáradtaknak, és gyámolítja a kimerültet” (Iz 40,28b-29).


74. A babiloni fogság tapasztalata lelki válságba sodorta a népet, ami az Istenbe vetett hit elmélyüléséhez vezetett, s így előtérbe került az ő teremtő mindenhatósága, amely szerencsétlen helyzetében reményének megtalálására buzdította a népet. Évszázadokkal később, egy másik próbatétel és üldöztetés alkalmával, amikor a Római Birodalom próbálta érvényesíteni abszolút uralmát, a hívők úgy találták meg ismét vigaszukat és reményüket, hogy növekvő bizalommal fordultak a mindenható Istenhez, és így énekeltek: „Nagyok és csodálatosak műveid, Urunk, mindenható Istenünk, igazságosak és igazak útjaid” (Jel 15,3). Ha meg tudta teremteni a világot a semmiből, akkor képes beavatkozni is ebbe a világba, és le tudja győzni a rossz bármely formáját. Az igazságtalanság tehát nem legyőzhetetlen.

75. Nem képviselhetünk olyan lelkiséget, amely megfeledkezik a mindenható és teremtő Istenről. Ha így cselekszünk, a végén a világ más hatalmait fogjuk imádni, vagy magunkat tesszük az Úr helyére, és azt gondoljuk, hogy korlátokat nem ismerve lábbal taposhatjuk az általa teremtett valóságot. A legjobb módja annak, hogy az emberi lény helyét tisztázzuk, és véget vessünk azon követelésének, hogy a föld abszolút uralkodója legyen, ha ismét felmutatjuk a teremtő Atyának, a világ egyetlen birtokosának alakját. Különben az ember mindig hajlamos lesz arra, hogy saját törvényeit és érdekeit erőltesse a valóságra.

Szent Ferenc Naphimnusza

NAPHIMNUSZ

Mindenható, fölséges és jóságos Úr,
Tiéd a dicséret, dicsőség és imádás
És minden áldás.
Mindez egyedül Téged illet, Fölség.
És nem méltó az ember, hogy nevedet kimondja.

Áldott légy, Uram, és minden alkotásod.
Legfőképpen urunk-bátyánk, a Nap,
Aki a nappalt adja és aki reánk deríti a Te világosságod.
És szép ő és sugárzó nagy ragyogással ékes:
A Te képed, Fölséges.

Áldott légy, Uram, Hold nénénkért,
És minden csillagaiért az égnek.
Őket az égen alkotta kezed
Fényesnek, drága szépnek.

Áldott légy, Uram, Szél öcsénkért,
Levegőért, felhőért, minden jó és rút időért.
Kik által élteted minden Te alkotásod.

Áldott légy, Uram, Víz húgunkért.
Oly nagyon hasznos ő, oly drága, tiszta és alázatos.

Áldott légy, Uram, Tűz bátyánkért,
Vele gyújtasz világot éjszakán.
És szép ő és erős, hatalmas és vidám.

Áldott légy, Uram, Földanya-nénénkért,
Ki minket hord és enni ad,
És mindennémű gyümölcsöt terem,
Füveket és színes virágokat.

Áldott légy, Uram, minden emberért,
Ki szerelmedért másnak megbocsát,
És aki tűr gyötrelmet, nyavalyát.
Boldogok, kik tűrnek békességgel,
Mert Tőled nyernek majd, Fölséges, koronát.

Áldott légy, Uram, a testi halálért, a mi testvérünkért,
Akitől élő ember el nem futhat.
Akik halálos bűnben halnak meg, jaj azoknak!


És boldogok, kik magukat megadták
Te szent akaratodnak.
A második halál nem fog fájni azoknak.

Dicsérjétek az Urat és áldjátok
És mondjatok hálát neki.
És nagy alázatosan szolgáljátok!

  • Egyházi tanitás

Az egyház társadalmi tanításának kompendiumából a környezetről szóló fejezet főbb gondolatait igyekeztek tíz pontban összefoglalni, hogy megismertessék a keresztény közösségekkel és mozgalmakkal „az egyház rendkívül gazdag társadalmi tanítását a környezet és a környezetvédelem kérdéseiről”.

A tíz alapelv – vagy parancsolat


1. A Szentírás rögzíti a környezeti kérdésekkel kapcsolatos erkölcsi alapelveket. Az Isten képmására teremtett emberi személy minden földi teremtmény fölött áll, ám ezekkel felelősen kell bánnia. Krisztus megtestesülése és tanítása bizonyítja, hogy a természet értéket képvisel: a világon semmi sem esik kívül a teremtés és a megváltás isteni tervén.

2. Az egyház társadalmi tanítása két fontos szempontra figyelmeztet. Nem tekinthetjük a természetet pusztán manipulálható kísérleti objektumnak vagy kiaknázandó erőforrásnak; de nem is abszolutizálhatjuk, nem helyezhetjük az emberi személy méltósága fölé.

3. A környezet kérdése globális ügy, hiszen a föld az emberiség közös java. A környezet iránti felelősségünk a jövendő nemzedékekre is kiterjed.

4. Az emberi méltóság szempontjából fontos megerősíteni az erkölcs és az emberi jogok elsőbbségét a technológiával szemben. A tudományos és technológiai eljárások legfőbb viszonyítási pontjának az emberi személy tiszteletének kell lennie.

5. A természetet önmagában nem tekinthetjük isteni valóságnak, ezért nincs elzárva az emberi tevékenységtől; a Teremtő ajándékozta az emberi közösségnek, és rábízta az emberi értelemre és felelősségérzetre. Következésképpen nem tilos beavatkoznunk az ökoszisztémába, de csakis úgy, hogy tiszteletben tartjuk annak rendjét és szépségét, valamint minden teremtmény hasznosságát.

6. A környezeti kérdés rávilágít arra, hogy jobban össze kell hangolni a gazdasági növekedés biztosítására és a környezet megóvására tett intézkedéseket, valamint az egyes országokon belüli és a nemzetközi stratégiákat. A gazdasági fejlődésnek számolnia kell a természet ritmusával és épségével, hiszen a természeti erőforrások korlátozottak. Minden, természetes erőforrásokat felhasználó gazdasági tevékenységnek bele kell kalkulálnia költségvetésébe a környezet megóvásának költségeit.

7. A környezet iránti aggódás azt jelenti, hogy tennünk kell a legszegényebb országok fejlődéséért. Isten azért adta a világ javait, hogy mindenki bölcsen használja őket. E javakat igazságosan és szeretettel meg kell osztanunk egymással. A javak egyetemes felhasználásának alapelve iránymutató a környezeti kérdés és a szegénység bonyolult kapcsolatrendszerének kezelésében.

8. A környezet megóvásához nélkülözhetetlen az együttműködés, amelyet nemzetközi törvények alapján kötött globális megállapodások garantálnak. A környezetért való felelősséget a közjó követelményeit szem előtt tartó törvényekkel kell szabályozni.

9. Az életmódot mind egyéni, mind társadalmi szinten a józan önmérsékletnek és az önfegyelemnek kell meghatároznia. Az emberiségnek fel kell hagynia a fogyasztói magatartással, és olyan termelési módszereket kell előnyben részesítenie, amelyek tiszteletben tartják a teremtett világ rendjét, ugyanakkor minden ember szükségleteit kielégítik. Ezt az életmódváltást segítené, ha jobban tudatosítanánk magunkban, hogy a föld minden lakójával összetartozunk, és egymásra vagyunk utalva.

10. A környezeti kérdésekre lelki természetű választ kell adnunk, amely abból a meggyőződésből fakad, hogy a teremtett világ Isten ajándéka, amelyet az emberre bízott, hogy felelősséggel és szerető gondossággal használja. Az embernek alapvetően hálával kell tekintenie a teremtett világra. A világ annak az Istennek a titkához vezeti vissza az embert, aki megalkotta és fenntartja a mindenséget. Ha Istenről megfeledkezünk, a természet elveszti legmélyebb értelmét.

Ha viszont újra felfedezzük, hogy a természet teremtett valóság, akkor olyan kapcsolatot létesíthetünk vele, amelyből a természet jelképes és misztikus dimenziói sem hiányoznak. Ez utat nyitna az emberiség számára Isten, az ég és a föld Teremtője felé.

4. Témák

Téma, motiváció Feldolgozandó értékek Célok Fontos dátumok
Szeptember Ébredj! Együtt vagyunk! (6)
Találkozás: Miután hosszú és kemény tapasztalatokat éltünk meg, az otthonmaradással, a fertőzés félelmével, a járvány problémájának orvosi megoldásait várva, végül az iskolában újra találkozunk. Örömteli ez a találkozás. Milyen jó újra együtt lenni! Meg kell szabadulnunk a félelemtől, a távolság tartásától, az ölelés elkerülésétől, az érintés veszélyétől… Felismerjük világunk törékenységét. Itt az ideje, hogy egyesítsük erőinket, együtt dolgozzunk egy jobb világ érdekében! Mindannyian felelősek vagyunk. Tisztelet a másik irántSaját magam elfogadása, korlátaimmal és tulajdonságaimmal együtt.A találkozás örömeBarátságEgyüttműködésÉrzések megosztása, (félelmek és remények) a világjárvány tapasztalata után.Felelősség, elkötelezettség.   – A benned zajlott változások, felfedezése, amik a világjárvány miatt történtek. – Önmagam elfogadása olyannak, amilyen vagyok. – Az együttélés lehetőségeinek értékelése – A különbségek elfogadása – a világunkért érzett felelősség vállalása. – A csapatmunka értékelése – Értékelése annak, ami a világjárványban történt, mind pozitív, mind negatív módon. Szeptember 22 Az európai autómentes nap Szeptember 23 Nemzetközi hulladékgyűjtő nap  
Október Ébredj! Új szemmel nézd a világot! (12)
Klíma változás: A bolygó folyamatosan melegszik, részben az emberi tevékenység miatt! Ez szárazságokat, áradásokat, tűzvészeket és egyre súlyosabb szélsőséges időjárási jelenségeket okoz. Amikor a természetet bántjuk, az emberi lényeket is bántjuk. A klímaváltozás mindannyiunk felelőssége: így vagy úgy, de mindannyian hozzájárulunk.  Mindenkinek tenni kell azért, hogy megfékezzük a hatásait. Legyünk tisztában azzal, hogy fogyasztási szokásaink, mindennapi döntéseink hatással vannak környezetünkre.  A tevékenységeim által okozott szennyeződés tudatossága.Elkötelezettség a szennyezés csökkentésében.Következetesség a környezet védelme érdekében tett tevékenységeim során.Követelési hozzáállás, az intézményekkel szemben a környezetvédelem iránti elkötelezettségben. – Az éghajlatváltozás és annak következményeinek megismerése. – A szennyezés csökkentésére irányuló intézkedések melletti kiállás. – Megfigyelni egy napon keresztül, mivel szennyezi a környezetét. – A környezet védelme érdekében tett konkrét intézkedések melletti elkötelezettség. – Az igényes magatartás megerősítése oly módon, hogy kérje a környezetvédelmi terveket az önkormányzatoktól. Október 1 Ökumenikus imánap a fóldért, a teremtett világért. Október 2 Az erőszakmentesség világnapja Október 4 Assisi Szent Ferenc Október 17szegénység elleni küzdelem világnapja Október 18 Missziós világnap. Október Rózsafüzér hónapja
NOVEMBER Ébredj! A testvéred éhezik! (1)
Éhínség: Az alultápláltság és az éhezés nagyon nagy problémát jelent a szegény, fejlődő országokban. Egy gyermek fogantatása és kétéves kora között az agy és a test fejlődik a leggyorsabban, ezért ilyenkor van leginkább szüksége a jó minőségű, tápláló ételre, de sajnos nem mindig elérhető mindenki számára. A világ lakosságának jelentős része túlsúllyal küzd, miközben emberek milliói éheznek. Magyarországon is Elképzelhető, hogy nap mint nap szembe találkozik az ember egy éhező vagy nélkülöző családdal. Talán az emberek többsége bele sem gondol, de a nélkülöző gyermek nemcsak az élelmiszerekben szenved hiányt. Sok gyermek életéből egészen egyszerűen hiányoznak a játékok, a mesék, de a saját ágy, az alapvető higiénés termékek, a tisztálkodási lehetőségek, a villany és a fűtés sem adatik meg mindenkinek, ami lelki és egészségügyi problémákhoz, társadalmi hátrányokhoz is vezet. SzolidáristásA szegénység problémájának tudatosításaA szegénység felszámolásáért valamilyen vállalásBátorság a szegények előítélet nélkül való megközelítéséhez.Takarékoskodás, megbecsülve azt, ami megvan, és luxus nélkül élni.A keresztény hivatásA gyermekek jogainak védelme.         A rászorulóknak való segítség megismerése és tapasztalatszerzés. (élelmiszerbank, élelmiszer-adomány a bevásárlóközpontokból …)Társadalmi szociális helyzet felelősség vállalásaMélyítse el a keresztény hivatást, keresse meg a helyét a világban. Elemezze az életszínvonalát: értékelni azt, ami neked van és életed egyszerűsítése.A gyermekek jogainak megismerése és feldolgozása.A Szent Vincéről nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek és Marista testvérek megismerése.   November 1 Mindenszentek November 16tolerancia nemzetközi napja. November 19 Árpád-Házi Szent Erzsébet. November 20gyermekek jogainak világnapja November 29 Advent 1 vasárnapja
DECEMBER Ébredj! Jézus békét hoz. (7)
Béke a világnak és minden embernek: Jézus békét, szeretetet hoz a világba és minden ember szívébe is. Szűz Mária segítsen minket, hogy miközben karácsony felé közeledünk, ne engedjük, hogy figyelmünket eltereljék a külső dolgok, hanem készítsünk helyet szívünkben. Jézus születése a feltétel nélküli szeretet üzenetét jelképezi az emberiség számára, amely ha meg akarja változtatni a világot, saját magával kell kezdenie. A kicsiny, hidegtől reszkető gyermek, aki jászolban születik, mindannyiunk számára hozzon békét és vigasztalást. ReményA belső békeUniverzális békeSzolidaritásCsaládElkötelezettség a szegények irántUniverzális szeretetA transzcendencia     A belső béke pillanatainak Gyakorlása.Isten szeretetének tudatosítása, hogy szeretett Fiát adta nekünk.Karácsony valódi jelentésének felfedezése.A karácsony ünneplése a családodban résztvétel valamilyen jótékonysági, karitatív tevékenységben.   December 18 Az emigránsok nemzetközi napja. December 25 Karácsony, Jézus születése.
JANUÁR Ébredj! Újratervezés!  (10)
Újrahasznosítás: Már itt a félév vége! Itt az ideje, hogy értékeld és elismerd az eddig elért eredményeidet, és bevalld a hibákat és kudarcokat, hogy tanulj belőle. Keresd meg magadban a belső békét és az egyensúlyt, amely lehetővé teszi az önismereti fejlődést. A belső élet (interioritás) a személyes intimitásról szól, kényes és nélkülözhetetlen területre utal, ahol megtaláljuk azt a belső kapcsolatot önmagunkkal és másokkal, ahol örömmel fogadjuk a külvilágtól érkező rezonanciákat, ahol élvezünk, érzünk, elképzelünk, emlékezünk, visszatükrözünk, vágyakozunk, meghaladjuk önmagunkat. Ha vigyázol magadra, vigyázol arra is, ami számodra fontos, a környezetre. Az újrahasznosítás nemcsak egy gyakorlat, hanem segít felmérni, mi az igazán fontos. ÚjrahasznosításPozitivitásAz önértékelés.A önlegyőzés szellemeÖnkép, önismeretŐszinteség magaddalNyitás a változáshozBelső élet (Interioritás)       A leküzdés szellemének tudatosítása.Az önértékelés megtanulásaAz újrahasznosítás szükségességnek tudatosítása, hogy ne pusztítsa el a környezetet.Önmagad és környezetedre figyelés.A félévben megtett út kiértékelésePozitív gondolkodás gyakorlása, látni a jót minden helyzetben.minden lehetőség kihasználása.A hibák és a kudarc felismerése, hogy tanuljon belőlük.Minden anyag jóra használni, és újrahasznosítani.   Január 1béke világnapja Január 6 Vízkereszt, Urunk megjelenése. Január 19 Árpád-Házi Szent Margit  Január 22 A magyar kultúra napja Január 27holokauszt nemzetközi világnapja  
FEBRUÁR Ébredj! Fedezd fel az energiaforrásaidat! (3)
Megújulóenergia: Nagyon fontos felfedezni, hogy miért kelsz fel minden reggel, és milyen célok elérésére törekszel, miben vágysz előre lépni, fejlődni… Bennetek van az az energia, amely új dolgok felfedezésére, megtanulására tesz képessé…  Az energiaforrások benned vannak, és meg kell tanulnod ezeket felismerni és jól használni. Ezek a szíved legmélyebb vágyaiból születnek, amelyek nem olyanok, mint azok a vágyak csecsebecséi, amelyeket a világ ránk akar kényszeríteni. A legmélyebb vágyaid valójában boldoggá tesznek téged, és Isten úgy ajándékozott meg vele, hogy felfedezhesd tehetségeidet. Szenvedélyesen élhetsz, hogy változásokat érjen el ez a világ, hogy jobbá, boldogabbá válhasson. A megújuló energiák megmutatják, hogy a fény, a szél és a mozgás tiszta életet hozhat, míg a fosszilis tüzelőanyagok szennyezik és végül véget vetnek ennek a világnak, a halálát hozzák el. Önismeretfelelősség a környezettel szembenkritikus kapacitásA hivatásmegszorítás az energiaköltségekkelBelső élet (Interioritás)NagylelkűségEgyüttműködés     Energiaforrások felfedezése, mi ösztönzi az előrelépést.Önismerete, mind pozitív, mind negatív módon, önértékelés.A legmélyebb vágyainak felfedezése.Megismerni azt, hogy Isten a legmélyebb vágyaiban lakik.Megkérdezni az életéről, jövőjéről és hivatásáról.Tulajdonságai megosztása másokkal.figyelmesség gyakorlása mások igényeit felismerni.energiával spórolni.A megújuló energiát preferálni, amikor csak lehetséges.Tulajdonságait elérhetővé tenni mások számára.A Szent Vincéről nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek és Marista testvérek megismerése.   Február 2szerzetesek világnapja Február 11betegek világnapja Február 17 Hamvazószerda  
MÁRCIUS Ébredj! A világ szomjazik! (4,9)
A víz és a betegség: Amikor megnyitjuk a vízcsapot, amikor átkelünk a Dunán vagy amikor fürdünk a Balatonban nyilván nem gondolunk arra, milyen állapotban vannak vízkészleteink, mit tehetnénk minőségük javításáért, meddig tarható fenn a jelenlegi, viszonylag jónak mondható állapot. A világban jelenleg is zajló koronavírus járvány is pontosan megmutatja azt, hogy figyelnünk és vigyáznunk kell magunkra, egymásra és erre a kincsre is! Valamint azokra, akik hazánkban az év minden napján, 0-24 órában azért dolgoznak, hogy minden lakásba eljusson a tiszta, kiváló minőségű ivóvíz, valamint, hogy a szennyvízelvezetés és a szennyezett víz tisztítása is megoldott legyen!  A mai világban váratlanul megjelenő betegségekkel, mit tehetünk? Nem a félelem kell, hogy vezéreljen minket, hanem inkább az együttérzés, a megértés és a támogatás. Az egészségeseknek pedig azt üzeni, hogy vigyázzanak magukra, hogy azok is maradjanak. Az, hogy testileg-lelkileg-szellemileg kiegyensúlyozottak maradjunk, elsősorban a saját felelősségünk, és sokat tudunk tenni ennek érdekében. VíztakarékosságA szolidaritásBelső élet (Interioritás)ÉleterőElkötelezettségKaritatív hozzáállásPozitív hozzáállás az élethez   A víz értékelése.A szükségtelen vízfogyasztás csökkentéseA benned lévő szomj felfedezése.Szánjon időt a belső élet öntözésére.az egészség és testápolás értékeléseA betegek, az idősek segítségének vállalása   Március 19 Szent József, apák napja. Március 21 Az erdők világnapja. Március 22 A víz világnapja.  
ÁPRILIS Ébredj! Igazi élet vár rád! (11)
Hagyj nyomot! Mit is jelent nyomot hagyni? Nem azt jelenti, hogy beszédet mondunk, díjat, elismerést vagy valamilyen szalagot kapunk. Azt a több ezer alkalmat jelenti, amikor megérintünk valakit, még ha nem is voltunk tudatában. Semmi extra, csak jó, jól benne lenni a saját viszonyrendszeremben és mások életében.  Egyszerűen csak megpróbálsz jó, bátor és vakmerő lenni, ésnyomot hagyni magad után a világban. Nem kell teljesen megváltoztatni a világot, csak azt a kicsit, ami körülötted van. Becsüld meg a barátaidat, maradj hű az elveidhez, élj szenvedélyesen, élj teljes és jó életet. Tapasztalj új dolgokat. Szeress és szeressenek viszont, ha lehetőséged van rá. Az önzés, kapzsiság, lustaság, a jóságtól elfordulás nem csupán fájdalmat okoz, hanem lehetetlenné teszi, hogy megteremjük azokat a gyümölcsöket, amelyek a szeretet útján járva gazdagítanák a világot és bennünket is. Ma Jézus, aki az Út, arra hív téged, hogy hagyj nyomot a történelemben. Ő, aki az Élet, arra hív, hogy hagyj nyomot, amely élettel tölti meg történelmedet és mások történelmét. Ő, aki az Igazság, arra hív téged, hogy hagyd el az elkülönülés, a megosztottság, az értelmetlenség útjait. ŐszinteségÁtláthatóságElkötelezettségTranszcendenciaA jó példakövetkezetességBecsületesség   Elkötelezettség az iskolai élet mellett, aktívan, kreatívan részvétel gyakorlásaJézusban az elkötelezett élet példájának felfedéseHúsvét megélése azáltal, hogy a lehető legaktívabb módon részt venni az ünnepekenA lustaság legyőzése, jóra törekedés.néhány önkéntes munka vállalása a közjó érdekében.   Húsvét Április 7. Az egészség világnapja Április 22. A Föld napja. Április 29. Nemzetközi táncnap
MÁJUS Ébredj! Bátran merülj el belső életedben! (8)
Belső élet (interioritás): A közösségi hálók (Facebook, Twitter és mások) megjelenése, az internetes forradalom idővel alaposan megváltoztatta kapcsolatainkat. Beléptünk a közvetlenség civilizációjába, amelyben az információ szinte valós időben érkezik hozzánk. Új ember alakul ki az új technológiák miatt. Ez az új ember megváltozott az idő és a tér viszonylatában. A belső élet (interioritás) az ember azon képessége, hogy igazságban éljen anélkül, hogy elmenekülne a jelentől. Ez az a forrás, amely Istentől származik, az élet forrása, mert összekapcsolja őt az örökkévalósággal. A belső élet (interioritás) az egyik olyan érték, amely lehetővé teszi számunkra, hogy felismerjük személyiségünket, megtanuljuk látni, megfigyelni, csodálni, “belsőleg érezni és kedvelni”, megköszönni, megbocsátani, meghaladni az érzékelhető közvetlenséget. Ez lehetővé teszi mindenkinek, hogy leváljon a világ azonnali sürgetésétől, hogy egyedül legyen, teret és időt teremtsen a pihenéshez, az álmokhoz, a képzelethez, a reflexióhoz, az imához. A belső élet (interioritás)Mély önismeretBelső harmóniaSaját identitásKapcsolat a testévelA transzcendenciaŐszinteség magaddalA csendÁtgondolás képességA jó döntések keresése – Érzéseinek megismerése és kezelése. – Önmagad pozitív értékelése – Jó kapcsolat a testével és megnyilvánulásainak megismerése. – A csend és meditáció gyakorlása – A belső élet (interioritás) megismerésének technikái. – A csendes ima és a szentségimádás tapasztalata. – Életének fontos döntései a belső életben (interioritás) való megfontolása. – Személyes beszélgetések folytatása, ahol a belső élet a téma.   Május 1. A munkavállalók szolidaritási napja. Május 2. Anyák napja Május 10.
madarak és fák napja. Május 15.család nemzetközi napja. Nemzetközi klímaváltozási akciónap. Május 25. Az eltűnt gyerekek világnapja Május 31. Dohányzásmentes világnap
JÚNIUS Ébredj! Merj önmagad lenni! (5,2)
Hivatás, fiatalság: Ne légy törpe. Próbáld elérni a képességeidben rejlő legvégső magasságot. De csak a saját igazságod, a saját felfedezésed fog felszabadítani; semmi más nem tudja ezt megtenni. Fogadd el magad olyannak, amilyen valójában vagy. Ne játsszd meg magad senki kedvéért, elvégre az a személyiség, pusztán egy álarc lenne. Akik melletted állnak, és szeretnek, azok úgy fognak kedvelni, ahogy vagy, úgy, amilyen vagy. Nem kell mindenkinek megfelelni, ne is akarj! Ne feledd, legyél kedves mindenkihez – sosem tudhatod, miféle keresztet kell viselniük, és milyen édesen cseng fülükben egy kedves szó. Az őszinteségAz egyszerűségKedvességA jó hangulatÖrömBelső békeA hivatás   Megkérdezni: Hol a helyem a világban?Spontán, őszinte, barátságos, kommunikáció, boldog és jó hangulatban Őnértékelés.Felismerje a saját sikereit, kudarcainak feldolgozása.Lehetőségeinek megvizsgálása és hasznosítása.A jövő, a hivatás fontolása, tervezése.A Szent Vincéről nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek és Marista testvérek megismerése.   Június 4. Az erőszak gyermekáldozatainak világnapja. Június 5. Környezetvédelmi világnap. Június 6. Champagnat Szent Marcellin atya, Marista szerzetesrend alapítoja. Június 12.gyermekmunka elleni világnap. Június 16. Az afrikai gyermekek világnapja.  

Készítettünk két plakátot, az egyik az általános iskolásnak és a másik gimnazistáknak.          

A kicsiknek szóló plakátban két fényképcsíkot helyeztünk el. Ezekkel a képekkel megpróbálunk válaszolni a kérdésre: Mit jelent ébren élni?

A legfelső sor bemutatja az aktív élet, a kíváncsiságot, hogy megismerjük a világ működését, élvezzük a természetet és kísérletezzünk vele, megköszönve Istennek a teremtés ajándékát.

A lenti sor bemutatja a lustaságot, a rosszkedvét, elkötelezettség hiányát, passzivitást…

 Bevezetés: A katolikus egyház minden év október 1-jén ünnepli az ima világnapját a teremtés gondozásáért. “Mindannyian felelősséget vállalunk mások és a bolygónk jövője iránt” – mondja Ferenc pápa manapság. Az idei plakát SÜRGETŐ felhívás bolygónk védelmére és arra, hogy azonnali válaszokat adjunk azokra a problémákra, amelyek olyan jövőt eredményezhetnek, amelyet a plakáton egy különleges ébresztőóra jelképez. Az ÉBREDJ! egy felhívás, vészjelzés egy olyan Bolygótól, amelyre ha nem vigyázol, a rajta ÉLŐK halnak meg, és mindannyian felelősek vagyunk a bolygónk és az emberiség jövőjéért. Még a kezünkben van, hogy felébredjünk és elinduljunk a magunk megmentése, világ megmentése útjára az emberiség megerősítésére az Istentől kapott ajándékok védelme, egyfajta teremtés vár Tőled. Számítunk rád?

  • Fiatalok: Olyan fiatalok, mint azok, akik minden nap jönnek az iskolába aggályaikkal, gondjaikkal, vágyaikkal és reményeikkel. Minden, nevelőként tett erőfeszítésünk arra irányul, hogy megtanítsuk őket, hogy férfiakként és nőkként legyenek képesek átalakítani a valóságot, fáradozni egy jobb világért. De ezt az új világot most kell felépíteni, és itt mindannyian felelősek vagyunk, mindenki a lehető legjobban járuljon hozzá, és kötelezze el magát a változások kezdete előtt.
  •  tájkép:

A tájkép jelképezi a teremtett világot, amit ajándékul kaptunk Istentől. Közös otthonunk megvédésének sürgető kihívása magában foglalja azt az igyekezetet is, hogy az egész emberi családot egyesítsük a fenntartható és átfogó fejlődés keresésében, mivel tudjuk, hogy a dolgokon lehet változtatni. Az emberiségnek megvan még a képessége, hogy együttműködjön közös otthonunk építésében. A fiatalok változtatást követelnek tőlünk. Azt kérdezik, hogyan lehet jobb jövő építésén fáradozni, ha nem gondolunk a környezet válságára és a kirekesztettek szenvedéseire.

  • A nap. A nap jelképezi az erőt, a vidámságot, az energiaforrást.  A keresztényeknek a nap az Isten jelenlétéről is szól. A Teremtő Isten teremtette a világot és az embert, majd átadja neki a munkát, hogy folytassa a teremtés művét.  Nekünk hívőknek, a természeti világ a „teremtés evangéliuma”, amely Isten teremtő erejét fejezi ki, ez az erő pedig az emberi élet alakításában és a világnak, valamint mindannak létben tartásában nyilvánul meg, ami a világban az emberiség fenntartását szolgálja. A bibliai teremtéstörténet így fejeződik be: „Isten látta, hogy nagyon jó mindaz, amit alkotott” (Ter 1,31).
  • Az ébresztőóra. Az ébresztőóra emlékeztet minket arra, hogy már elérkezett az idő, hogy ébredjünk és tegyük, ami a dolgunk, hogy más legyen a világ. A Bibliában olvashatjuk: “1Mindennek megvan az órája, és minden szándéknak a maga ideje az ég alatt: 2Van ideje a születésnek és a halálnak; ideje az ültetésnek és az ültetvény kiszedésének…” Préd. 3
  • Az ébresztőóra jelei:
    • A világ a kezünkben: Hogy érzed magad, amikor az európai társadalmakban tapasztalható problémákra gondolsz? Összezavarodsz, belefáradsz, mérgesnek, közömbösnek vagy tehetetlennek érzed magad? Vagy azt gondolod, miért is kellene neked törődnöd ezekkel? Ugyan milyen hatása is lehetne a te egyszemélyes cselekedeteidnek? Nos, a jó hír az, hogy igenis óriási hatásuk lehet! A világ a mi kezünkben van, együtt sokra vagyunk képesek, légy bátor és együtt tegyünk tanúságot a nagylelkűségről, a szolgálatról, a tisztaságról, az erőről, a megbocsátásról, a hivatásunkhoz való hűségről, az imáról, az igazságért és a közjóért való küzdelemről.
  • 12.- Klímaváltozás elleni küzdelem: Eljött a Te időd. Igazságos és zöld jövőt szeretnél? Küzdjünk érte együtt! Cselekedjünk együtt, mert sokan, egymással összefogva erősek vagyunk és meg tudjuk változtatni a világot! A klímaváltozás mindannyiunk felelőssége: így vagy úgy, de mindannyian hozzájárulunk.  Mindenkinek tenni kell azért, hogy megfékezzük a hatásait. A jó hír, hogy számos lehetőségünk van klímalábnyomunk gyors, érdemi csökkentésére.
  • 1.- Egy tányér a kézben: Az éhínségek megszüntetése, élelmezésbiztonság és javuló táplálékellátás biztosítása, és a fenntartható mezőgazdaság előmozdítása lenne a célunk, de sajnos egyre több ember éhezik a világon. Ezzel egyidőben növekszik a túlsúlyos emberek száma különösen az iskoláskorúak és felnőttek körében.  Ha nem csukjuk be a szemünket, akkor a mindennapi tapasztalat a világ minden országában arra kényszerít bennünket, hogy lássuk az éhezők tekintetét. Tegyünk valamit értük, velük.
  •  3.- A megújuló energiák: Olyan energiaforrásra van szükségünk, mely a környezetünk további rombolása nélkül tudja kiszolgálni igényeinket. A megoldás egyértelműen a zöld energia, mely már nevében is jelzi, hogy a természet, a környezetünk ugyanolyan zöld marad használata mellett, mint amilyen most. A legfontosabb feladat az energiatakarékosság, a másik hasonlóan fontos feladat pedig a foszilis energiaforrások kiváltása megújuló energiával.
  • 4.- A víz: A klímaváltozás globális jelensége mindannyiunkat érint, Ezen belül fontos szerepet kap a vízkészletek védelme és körültekintő felhasználása a szélesebb értelemben vett vízbiztonság fenntartása érdekében. Ebből a szempontból kiemelt jelentőségű – a lakosság, az ipar és a mezőgazdaság részéről egyaránt – a takarékos vízhasználat, a vizek szennyezésének megelőzése, a szennyvizek összegyűjtése és tisztítása. A víz közös kincsünk!
  • Három ibolya: A marista szerzetesek jelképe a három szál ibolya, amelyek az egyszerűség, szerénység és alázatosság szimbólumai. Haszonló, mint a Szent Vincéről nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek Társulata, akik a rendi szellemüket így fejezik ki: alázatosság, egyszerűség, szeretet. 
  • Sok színű kezek, a tenyéren egy szívvel: A világjárvány után újra találkozunk, és most félelem nélkül újra együtt lehetünk. elérkezett a pillanat, hogy összefogjunk, hogy együtt építhessük a jövőt. Ébredj fel az álomból, hogy valóra válthassuk őket.
  • Békegalamb: Jézus a szívünkben születik és a legfontosabb ajándékot, a békét hozza nekünk. Béke a  háborúk helyett és béke az emberek szívében.
  • Egy csoport letérdelve imádkozik: A belső élet (interioritás) lehetőséget kínál nekünk arra, hogy találkozzunk bensőnkkel, hogy belülről kifelé építsük életünket.
  • A vírus szimbóluma: a világjárvány során megtapasztaltuk az emberi törékenységet, valami, ami olyan kicsi, mint egy vírus, megronthatja az egész életünket. A betegség emlékeztet bennünket, hogy szükségünk van másokra, hogy nem vagyunk szuperemberek, és hogy a szolidaritás manapság az egyik legfontosabb érték.
  • Az újrahasznosítás szimbóluma: Tudjuk, hogy világunk erőforrásai nem korlátlanok, de tisztában kell lennünk azzal, hogy egyensúlyt kell teremtenünk a fogyasztott és a természeti erőforrások között. Az újraértékelés, újrahasznosítás, kulcsfontosságú folyamat ebben az egyensúlyban.
  • Lábnyomok: A pápa arra kér bennünket, hogy teljes életet éljünk, hagyjunk nyomot. Ne engedjünk, hogy a lustaság uralkodjon, rajtunk és tegyünk meg mindent a világunkért, harcoljunk meggyőződésünkért.
  • Dalok
Pattanj ki a fotelból vedd fel a hátizsákot és most már nem álmodunk új utakat fedezünk fel. A világon mi vezessünk bátran változást, szeretettel. Új nap vár ránk, teljes életet élhetünk   A DAL NEKED SZÓL, MÁR ÉBREDJ! MERT ITT AZ IDŐ, MOST ÉBREDJ! A VILÁG MOST VÁR RÁD. GYERE BARÁTOM, MÁR ÉBREDJ! ÉS NYOMOT HAGYUNK, MOST ÉBREDJ! A VILÁG MOST VÁR RÁD, A VILÁG MOST VÁR RÁD.   Emeld fel a hangodat, a világ megmentéséért. Változásra van szükség kizsákmányolják a földet. Nyisd ki jól a két szemed elnyomással nézünk szembe eltökélten vállaljuk, kalandra fel!   A DAL NEKED SZÓL, MÁR ÉBREDJ! MERT ITT AZ IDŐ, MOST ÉBREDJ! A VILÁG MOST VÁR RÁD. GYERE BARÁTOM, MÁR ÉBREDJ! ÉS NYOMOT HAGYUNK, MOST ÉBREDJ! A VILÁG MOST VÁR RÁD, A VILÁG MOST VÁR RÁD.   Óvjuk az anya földet válaszokat kell adni, és nem üres szavakat, most ébredj és cselekedj   Legyen egy nagy változás az egyszerűség kulcsa „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!”   Hallgass a belső hangra, csak igy leszel hiteles. Kezeld a helyzetet humorral amikor a csüggedés támad.       Nagyra becsüld a földünk,  és tekints a teremtést mint Isten ajándékát ez a közös otthonunk!   A DAL NEKED SZÓL, MÁR ÉBREDJ! MERT ITT AZ IDŐ, MOST ÉBREDJ! A VILÁG MOST VÁR RÁD. GYERE BARÁTOM, MÁR ÉBREDJ! ÉS NYOMOT HAGYUNK, MOST ÉBREDJ! A VILÁG MOST VÁR RÁD, A VILÁG MOST VÁR RÁD. MONDD MEG MIRE VÁRSZ, MOST ÉBREDJ! SZÜKSÉGÜNK VAN RÁD, MÁR ÉBREDJ! A VILÁG MOST VÁR RÁD. NE SZUNNYADJ TÖBBET, ÉS ÉBREDJ! MOST ITT AZ IDŐ, HOGY ÉBREDJ! A VILÁG MOST VÁR RÁD, A VILÁG MOST VÁR RÁD.   MÁR ÉBREDJ!