Barcelona , spanyol tábor, 2019. június 25-július 1.
2019. június 25-én este nyolckor indultunk el egy 17 fős csoportban (akkori 11-esek és 12-esek) az iskola szervezésében Barcelona felé, repülővel. A július elsejéig tartó egyhetes kaland rengeteg programot, sűrű időbeosztást és megszámlálhatatlan élményt tartogatott számunkra,hogy minnél jobban felfedezhessük Spanyolország második legnépesebb városát, Barcelonát. Köszönhetően Péter marista rendi szerzetes testvérnek, kinn a helyi egyik marista fenntartású iskola kollégiumi részében kaptunk szállást, tisztasági csomagot, ellátást.
Az első nap Péter testvér napja volt, aki bepillantást nyújtott nekünk a barcelonai marista intézetek működésébe, a fiatal, keresztény csapatok és önkéntesek mindennapi toborzó és szervező munkájába. Aznap még a tengerpartot is megcsodálhattuk, elvegyülve a helyiek közt, magunkba szívva az igazi spanyol életérzést.
Második napunkon egy Péter testvér által szervezett, kihívásokkal teli játékban kellett csapatonként, csupán egy-egy katalán korunkbeli segítségével felfedezni a város legnépszerűbb részeit, a turistalátványosságokat. Ez egésznapos túrát jelentett, amely három útvonal teljes bejárását jelentette. A fárasztó versengés jutalmaként, helyi szokás szerint késő este egy népszerű étteremben kóstolhattuk végig a spanyol és katalán ételkülönlegességeket, különféle kagylókat, halakat, rákokat, csigákat, zöldségeket, nem felejtve ki a tradicionális spanyol fogásokat és desszerteket sem, amiken az asztal körül megosztoztunk.
A pénteki nap rejtegetett számunkra pár új tapasztalatot. A tömött nagyvárosban esetenként nagy figyelemre volt szükség a kellemetlen helyzetek elkerüléséhez, de végül épségben jutottunk el a Barcelonához közeli Mataró településére, ahol egy napig csak a fehérhomokos partot és a türkizkék tengervizet élveztük. Szerencsére jó időjárást fogtunk ki, még helyi vezetőnk is megjegyezte: kicsit túlzásnak tartja a 38 fokot. Ennek ellenére nem panaszkodhatunk, hiszen az extrém klíma is hozzásegített ahhoz, hogy megérezzük az ország igazi arcát. Mataróban ismét meglátogattunk egy marista iskolát, ahol a helyi kisiskolások és a tanárok is szívélyesen fogadtak, ebédre invitálva minket. Itt találkoztunk egy csapatnyi korunkbeli diákkal, akikkel közösségépítő játékokat játszottunk, majd körbevezettek, megmutatva iskolájukat is. Aznap ugyancsak kimerülten, de élményekkel gazdagodva értünk vissza a szállásunkra.
Szombaton különleges program várt minket. Montserrat sziklákba épített kolostorát látogattuk meg, amely busszal könnyen megközelíthető, bár legmagasabb pontja több, mint 1200 méter magasan található. Itt volt szerencsénk megtekinteni egy igazi kincseket rejtő művészeti múzeumot, valamint egy fantasztikus panorámával bíró étteremben ettünk, amely szintén a sziklák oldalában lógott, látszólag a semmi felett.
Kora este indultunk vissza a városba, ahol még megtekintettük a varázslatos Montjuic szökőkutat. Ismert jellemzője,hogy világít, zenél és „táncol”, hétvégente műsort adva ezzel kíváncsi turisták seregeinek.
A harmincadikai napon igazi kultúrprogram volt előkészítve számunkra, amely nagyrészt a híres építész, Antoni Gaudí műveinek meglátogatásából állt.Tekintve, hogy ezek a helyek tömve vannak nap mint nap, korán elindultunk, hogy a sort kiállva bejussunk egy gyönyörű misére a kolosszus Sagrada Família épületébe.
Az ötnyelvű szertartás végeztével még a templom varázsától és méreteitől elkábulva kaptattunk fel Barcelona egyik hegyének oldalába, ahol az építész újabb remekművét, a Güell parkot csodálhattuk meg. Az eredetileg új városrésznek szánt, csődbe ment vállalkozás egyedi hangulata még mindig elvarázsolja az embereket. Szerencsénk volt Péter testvérrel, hiszen minden építményről tudott egy mögötte meghúzódó különleges történetet, az építés körülményeit és egy-két helyi mondát is.
A világszerte ismert építmények sorát a Casa Batllo zárta, aminek falát és belső felületét is mindenhol mozaikberakás díszíti. Aznapi kirándulásunk lezárásaként baszk ételek komoly sorát kóstolhattuk meg,ami még inkább „gasztrotúra” jellegét kölcsönözte utazásunknak. Ezt persze kicsit sem bántuk, hiszen óriási bepillantást engedett ez is a helyiek világába, kultúrájába.
Hétfőn még fél nap állt rendelkezésünkre, amit szabadidőnek kaptunk meg, hogy kedvünkre fedezhessük fel a város számunkra még érdekes pontjait és szuveníreket vásároljunk itthonra. Ezen kívül egy kis füzetben foglaltuk össze Péter testvérnek legjobb élményeinket, amit aztán neki is ajándékoztunk, megköszönve a szervezést és az élménydús utazást. A repülőnk kora este landolt, a csapat összes tagja más irányba indult a búcsúzkodást követően, de az biztos, hogy ez az utazás mindannyiunk számára felejthetetlenné tette azt a bizonyos egy hetet. Köszönjük szépen még egyszer Péter testvérnek és Dóri néninek az alapos szervezést!
Ocskay Lilla 12/A
