Bede-Fazekas Ákos, PhD, az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetének tudományos munkatársa tartott előadást iskolánkban „Az éghajlatváltozás és hatása az élővilágra” címmel. Az előadás a Díszteremben zajlott 2024. június 13-án és a 9. évfolyam tanulói vettek részt rajta.

Az előadás bevezetésében az éghajlat és az időjárás összevetéséről hallhattunk, mi jellemzi őket, miben térnek el. A két fogalom mást jelent, hajlamosak vagyunk összekeverni őket. Alapvető eltérést abban látunk, hogy az időjárás ingadozik, az éghajlatváltozás pedig lassú folyamat, nehezen észrevehető. Az éghajlatváltozásnál 30-50 év távlatából kell vizsgálódni, megfigyelni, nagyon sok természetes és emberi hatás befolyásolja, mint pl. napfolttevékenység, vulkáni tevékenység, üvegházgázok, légköri szennyezőanyagok. A jelenlegi éghajlatváltozást nem lehet csak természeti okokkal magyarázni, tudomásul kell venni, hogy mi emberek okozói vagyunk a folyamatnak. A klímaváltozás az utóbbi évtizedekben sokkal gyorsabb és nagyobb mértékű, mint korábban, sem az emberek, sem a növényzet nem képes ilyen gyorsan alkalmazkodni. A kutatók próbálják a változásokat előrejelezni, modellezni, jellemzően több forgatókönyvet vesznek figyelembe. Az előadó felhívta a figyelmünket arra, hogy az olyan előrejelzéseket, melyek állításokat fogalmaznak meg az éghajlat változására vonatkozóan, mindig kritikusan olvassuk, hiszen csak feltételezések léteznek, teljes bizonyossággal nem lehet megállapítani, mi fog bekövetkezni. Érdemes feltenni olyan kérdéseket, hogy „mekkora valószínűséggel?”, „mihez képest?”, „melyik modell szerint?”.

A továbbiakban Magyarországra vonatkozó modellezett éghajlatváltozásról hallottunk néhány tényszerű adatot, de láthattuk a különböző modellezések előrejelzéseinek eltéréseit is – miben nem értenek egyet. Szemléletes, érthető ábrák segítségével láthattuk az éghajlatváltozás hatását az élővilágra, az előadó kitűnően elmagyarázta a tanulóknak a folyamat lényegét: az élőhelyek, táplálkozási lehetőségek, fejlődési időszakok változását, északabbra, magasabbra húzódást és végül kihalást. Az éghajlatváltozásnak nem csak vesztesei, de nyertesei is lesznek: „itt még nem volt, de megjelent”, „nő az elterjedési területe”. Ennek nem mindig örülhetünk, mert felborul a tápláléklánc, invazív fajok kiszoríthatnak őshonos fajokat és „új” betegségek jelenhetnek meg.

Az előadó felhívta a figyelmet arra, hogy mi magunk is tehetünk annak érdekében, hogy a folyamatokat lassítsuk, át kell gondolnunk, mit termesztünk, mit telepítünk. A saját kertünkben törekedhetünk a vízvisszatartásra (az öntözött gyep fenntarthatatlan) és melegkedvelő, szárazságtűrő fajok ültetésére.

Mit tehetünk az éghajlatváltozás ellen?

Társadalmi szinten nagyon fontos a megelőzés, mérséklés, az élővilág alkalmazkodásának segítése, megújuló energiaforrások használata. A legfontosabb kérdés, amit mindenki feltehet magának: Biztos, hogy szükségem van ennyi energiára? Néhány nagyon jól megfogalmazott példa segítségével rájöhettünk arra, hogy nagyon sok tevékenységünk van, melyeket másképp is csinálhatunk. Lezárásként az előadó azt tanácsolta, hogy legyünk szkeptikusak, tudjuk, hogy tehetünk az éghajlatváltozás ellen és higgyünk a változásban!