Dobróné Dr. Tóth Márta előadása

Az előadás témája: A parlagfűpollen allergizáló hatása és a környezetszennyezés kapcsolata

Dobróné Dr. Tóth Márta, a Nyíregyházi Egyetem Környezettudományi Intézetének docense előadást tartott iskolánkban „A parlagfűpollen allergizáló hatása és a környezetszennyezés kapcsolata” címmel. Az előadás a Díszteremben zajlott, a 9. évfolyam tanulói vettek részt rajta 2024. június 13-án.

Az előadás felvezetésében az előadó bemutatta saját magát, tanulmányait, jelenlegi munkahelyét és annak környezetét. Beszélt kutatásának fő területeiről, valamint munkatársairól, akik még diákként kapcsolódtak be a kutatásba. Elmondta, hogy ők ma már sikeres szakemberek, komoly laborokban dolgoznak itthon és külföldön – ezzel próbálta motiválni a jelenlévő diákságot is a tudományos munkára.

A Nobel-díjas Karikó Katalin munkásságának méltatásával rámutatott arra, hogy milyen nehéz és hosszú út vezet a sikerig. A kutatások fő eszközének, a mikroszkópnak a történetét is megismertük, kiderült, hogy a baktériumok láthatóak a fénymikroszkóp alatt is, mely ezerszeres nagyításra képes, de a parlagfűpollen vizsgálatához már elektronmikroszkóp szükséges, mely akár 8-10-12 ezerszeres nagyítást tesz lehetővé.

Az előadó kitért Fleming felfedezésére, bemutatta a penicillin jelenőségét, az immunrendszer működésének lényegét, a láz jelentőségét, mely az antitestek termelése folyamán játszik szerepet.

Megismerhettük és fényképen is láthattuk a mikróbák csoportjait, érdekes tényeket hallottunk a vírusokról, baktériumokról és fonalas gombákról – ezekkel foglalkozik az előadó, moszatokról és algákról. A labormunka folyamatairól is sok érdekességet hallottunk – a legtöbbet a laborban dolgozik az előadó, kémcsövek és Petri csészék világában. Jótékony hatású, probiotikus baktériumokkal dolgozik, melyek szervezetre gyakorolt pozitív hatását nehéz igazolni, de fel lehet őket használni funkcionális élelmiszerként, ilyen pl. a kenyérben az élesztő, a kefír és joghurt jótékony baktériumai, a sörben az élesztőgombák. Ábrákkal illusztrálta kutatását, a növényi kivonatok hatását a Lactobacillus acidophilus szaporodására. Azt vizsgálták, hogy joghurtokat lehet-e gyümölcskivonatokkal dúsítani annak érdekében, hogy meg tudjuk hosszabbítani a lactobacillus életidejét a vastagbélben. Különböző almafajtákat vizsgáltak probiotikus baktériumok szaporítására és ezek hatását a joghurtból izolált SPVH14 probiotikus baktériumtörzs mennyiségére. Szemléletes diagram mutatta be a kísérlet eredményeit.

Az előadás a parlagfű vizsgálatának és jellemzőinek bemutatásával folytatódott. A vizsgálat során arra keresték a választ, hogy a pollen fő fehérjéjének mennyisége hogyan változik az eltérő gépjárműforgalom esetén, milyen nehézfémek figyelhetők meg a környezetükben, ezek milyen hatással bírnak. Megtudtuk, hogy a növény manapság szélporzással szaporodik, mert a virágja kevésbé feltűnő, így a méhek számára érdektelen. A virágpor alakja, morfológiája eltérő volt a különböző utak mentén, a fő allergén mennyisége változó volt, a környezetszennyezett területen a fehérjét jóval nagyobb mennyiségben termeli a növény – feltételezhetően a lakosság allergiás megbetegedésének aránya évről-évre egyre nagyobb lesz a szennyeződés növekedésével. A parlagfű elterjedését térképen láthattuk, kiderült, hogy a növény ökológia igénye nem minden országban adott. Az északi országokban nem tudott megtelepedni, jellemzően a délebben fekvő országokban található, pl. Magyarországon is nagy mennyiségben van jelen, de a globális felmelegedés hatására északabbra is kezd terjedni, valamint a parlagfűszezon akár októberig is kitolódhat. A pollen monitoring bemutatása következett, megtudhattuk, hogy készül a pollen jelentés az Országos Közegészségügyi Intézet számára – ők közvetítik az adatokat a lakosság felé.

Az előadás lezárásaként a pollenek vizsgálatakor véletlenül felfedezett szervetlen anyagokról esett szó, melyek mikroműanyagok, a levegőben vannak jelen, kisebbek, mint a gombaspórák, és további kutatásokra van szükség az emberi szervezetre kifejtett hatásainak elemzéséhez. Az előadás könnyen érhető volt, a kutatási eredmények és tények felsorakoztatása rádöbbentett mindannyiunkat arra, hogy a környezetszennyezés ellen tennünk kell.