Prof. Dr. Papp Zoltán egyetemi tanár előadása
Az előadás témája: Az őssejtkezelés helye a szívinfarktus gyógyításában
A Magyar Tudományos Akadémia középiskolai ALUMNI Programjának keretében intézményünk meghívta Prof. Dr. Papp Zoltán egyetemi tanárt, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Karának tudományos dékánhelyettesét. Az előadásra az iskola dísztermében került sor 2025. június 18-án, melyen az intézmény 11. évfolyamos tanulói vettek részt.
A bevezetőben a szívről, mint szervről volt szó, az izomzat felépítéséről, megtudhattuk miből lesz a szívdobbanás, perctérfogat, vérkeringés. A szívbetegségek kialakulásának Magyarországon Nyugat-Európához képest magas a rizikófaktora, ami azt mutatja, hogy az életforma, a genetikai örökség ahhoz járul hozzá, hogy itt gyakrabban fordulnak elő magas vérnyomásos betegségek, szívinfarktus. Az előadó szemléletesen beszélt a szívinfarktus kialakulásáról, a szívizomsejt elhalásának folyamatáról. A szívizmok elhalási folyamatának okairól is beszélt: egy emberöltő alatt a szívizomsejtek száma egy harmadával csökken. A 2000-es évek elején kezdték felismerni az őssejteket, és kezdték a bennük rejlő potenciált feltérképezni: az őssejtek biztosíthatják valamilyen mértékben a szívizomsejtek kialakulását, a szívizomsejt újraképződését. Ha ezt meg tudja a tudomány támogatni, akkor a szívizomzat infarktusát is lehetne eredményesebben gyógyítani. Meghallgattuk, hogy az infarktus után a bevett szokás katéteres műtétekkel tágítani az érszűkületet, csökkenteni a sejtelhalás mértékét. Az őssejtek, mivel saját magukat képesek újraképezni, elindíthatnak olyan folyamatokat, melyek segítségével a testünket felépítő sejteket és szöveteket lehet pótolni. Az őssejteket különböző helyekről lehet kinyerni, különböző osztályokba lehet sorolni őket. A tudományos hipotézis szerint tegyük az őssejteket kívülről a sérült szívbe, majd ott differenciálódnak, érett sejtekké nőnek, azt a szerepet fogják betölteni, amit tőlük elvárnak. Kísérletek folynak ebben a témában különböző őssejtekkel, különböző bejuttatási módszerekkel.
Az előadó beszélt a debreceni, egyedülálló kísérletekről, ahol 8 emberen végzett össejbeültetéshez kaptak engedélyt. Ugyanilyen műtétet a világ számos pontján is elvégeztek. A cél az volt, hogy a szív tartalékai is megmaradjanak és az őssejtek segítségével újak is képződjenek. A kísérleti eredmények elmaradtak a várthoz képest, ugyanis csak kismértékű javulás, vagy semmilyen javulás nem volt kimutatható. Magyarázatként videót láthattunk a magzati szív kifejlődéséről, a sejtosztódás folyamatáról. A születést követően az emlősök, így az ember szíve is jelentős regenerációs képességgel rendelkezik. Ez a képesség sajnos a kor előrehaladtával jelentősen lecsökken. A kutatások kimutatták, hogy a szívizomsejtek nem képesek az őssejtek segítségével regenerálódni, viszont az őssejtekkel sokkal jelentősebb eredményeket lehet elérni olyan szervekben, ahol a sejtek osztódása, regenerálódása folyamatos, ezért a daganatos megbetegedések gyógyításában kiváló eredményekkel alkalmazzák az őssejt terápiát.
Az előadás nagyon érdekes és izgalmas volt, szokatlan volt hallani egy kísérlet sikertelenségéről – ám az eredmények mégis előre mutatnak, és az infarktus kialakulásának megelőzéséhez, szívizomsérülések gyógyításához fontos információkat hordoznak.